Van egy lakáshitelünk.

Tudom, az én kurvaanyámat, hogy miért nem készpénzre veszek Magyarországon ingatlant, miért kell hozzá a bank drága pénze.

Szóval a Bank kitalálta, hogy mivel már egy ideje élő a szerződés, ideje leellenőrizni, hogy a hozzá kötelezően kapcsolódó vagyonbiztosítás megvan-e még.

Az ellenőrzés - sajnos természetesen - nem úgy megy, hogy a Bank felhív telefonon, hogy "Kedves Ferenc, örülünk, hogy továbbra is Bankunk ügyfele, szeretnénk érdeklődni, hogy megvan-e még a biztosítása?" - "Igen" - "Köszönöm, további szép napot."

De még csak nem is úgy, hogy írnak egy levelet, hogy "Tisztelt Frusztrált Ferenc Úr! Kérem írásban nyilatkozzon, hogy továbbra is megvan-e még a biztosítás." - Erre én gyöngybetűimmel: "Alulírott Frusztrált Ferenc, büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a biztosítás él, és továbbra is a Bank a jelzálogjogi kedvezményezett (vagy mi)".

Nem, mert a Bank engem potenciális csalónak kezel, aki havi párezer forint megspórolásáért inkább lemondja a biztosítását (ami a törlesztőnek amúgy pár %-a).

Ezért az én nyilatkozatom mit sem ér, kell a biztosítótól egy (három) igazolás, hogy tényleg van biztosításom, tényleg a Bank a jelzálogjogi kedvezményezett.

Tehát mehetek a biztosítóhoz, hogy küldjék el nekem - a potenciális csaló ügyfélnek - az igazolásokat, hogy azt utána továbbítsam a Banknak.

Mi vagyok akkor? Egy munkatárs, aki adminisztrációs munkát végez (igazolásokat szerez be) egy folyó szerződéshez, csak éppen pénzt nem kapok érte. És bár velem dolgoztat, de azért még potenciális csaló is vagyok.

Mert hogy kéne mennie ennek?

A hitelszerződés aláírásakor aláíratnak egy 601. papírt, mely meghatalmazza a Bankot, hogy információt szerezhessen a Biztosítótól a biztosításomról, meg egy 602.-et, amit eljuttatnak a Biztosítóhoz, hogy nyilatkoztam, hogy az információkat kiadhatják. (GPDR oké, mert az én adataim, tehát odaadhatom, akinek akarom).

Ha valamit tudni akarnak, akkor a saját fizetett munkatársuk felhívja a másik pénzintézetet, lekéri az adatokat, igazolásokat, ami nekik kell, hogy aktualizálhassák a szerződést.

Nem rajtam - a megbízhatatlannak tekintett ügyfélen - keresztül kéne kommunikálniuk. Nem küldenének nekem hivatalos levelet, hogy intézkedjek, nem tolnák az arcomba, hogy én az ő szemszögükből (továbbra is) egy potenciális csaló vagyok, és nem engem dolgoztatnának a saját munkatársaik helyett (vagy inkább mellett).

Ez lenne a szolgáltatás, ez lenne a 21. század.

Van már olyan bank Magyarországon, amelyik belépett már ebbe a századba?